Aki ismer tudja, hogy az orgona a gyengém. Imádom a tavaszt és ezt az igazán tavaszi anyák napi virágot, aminek az illatához semmi sem hasonlítható. Egy a bánatom, hogy nem igazán vágott virágnak való :(
A csodás üveggyöngy és a színátmentés hímző fonal házasságából készült ez a szett, aminek az "Orgona virágzás" nevet adtam. Számomra egy kalandozás volt, a horgolás és gyöngyözés ötvözése, valami újdonságra vágytam ha már ilyen csodás tavaszi napokat élünk meg. Íme az újdonság, ugye milyen tavaszi?
Az orgonával való első emlékeim között halványan jelenik meg amikor nagyon kicsi lányként Anyák napjára viszem Édesanyámnak, majd egy picit élénkebb kép amikor időseben - talán alsós lehettem - betévedtem egy tanterembe ami már fel volt díszítve a ballagóknak...megannyi orgonával. Ott álltam és néztem, és csak néztem....engem is így fognak búcsúztatni majd? sejlett át az gondolataimba...majd amikor önálló életet kezdtem és az új kislakásom előkertjébe egy lila és egy fehér orgona bokor volt, mennyire szertettem a kaput nyitni amikor ezek a csodás bokrok teljes pompájukba vártak, hiányzóknak, bevallom. Talán ez a hiány is hívta elő ezt ötlete bennem? Ki tudja...fura, hogy az emlékékeink, élményeink, egy-egy illat milyen érzéseket, új ötletek megvalósítását inspirálják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése